Kisebbik Sógornőmnek készültek ezek a kavicsfestések, húsvétra, a locsolóinak 🙂
Gyorsan kellett kitalálnom és megvalósítanom de egész jók lettek! Szerencsémre régóta őrizgettem ezeket a szuper lapos tengeri kavicsokat, így már csak egy kis tempera kellett meg egy vékony ecset 🙂
Bár minket is meglepett elsőre, de Móki (okt. végén lesz 3) szeptembertől elkezdhette az óvodát. Így nyár végén a fantáziámat kitöltötte az oviszsák téma. Venni nem szerettem volna, jobb érzés, hogy varrtam egyet.
Az anyaga egy régi foltos, Micimacis gyerekpaplan. Ebből szabtam ki úgy a zsákot és a zsebeket, hogy a kép élvezhető maradjon. Kb. sikerült is 😀 Vettem bele cipzárt, de vízszintes elhelyezés mellett döntöttem mert így szerintem könnyebb bánni vele, több fér bele. A fogas pedig ikeás, bár utólag lehet azt nem varrtam volna bele, hogy mosni jobban lehessen és úgy még a fogasra is lehetne akasztani valamit, pl. kis beslő zsebet (szóval azt még vissza kell bontanom jövőre :-)).
Hátul egy nagy gumis zsebe lett (ide szoktuk tenni az utcai ruháját), elöl két kisebb sima zseb van (ezekben van 2 alsónaci és 2 zokni). Felül meg ugyebár a nagy zseb bejárata van (itt kapott helyet minden más pót ruhája, kinti és benti is). A cipzár fölé egy kis névcímke került, ez keresztszemes hímzéssel csináltam és afölött pedig egy rávasalós ovisjel kapott helyet (a fogas közepén). Megjegyzendő, a jövőben előbb kell vasalni, mert macerás volt mikor már bevarrtam a fogast 😀
A maradék anyagból pedig pont egy tornazsáknyi méret van, de az még nem készült el. Az eredeti huzat szélén lévő csíkban apró Micimackós képek vannak, ezekre még ki kell találnom valamit, hogy mi legyen belőle. Elsőre a párna jutott eszembe, de szívesen várom az ötleteket!
Tavaly februárban, emlékszem egy csütörtök este kitaláltuk, hogy szombaton elszaladunk egy farsangi bálba. Igen ám, de ha már megyünk, Mókit (akkor volt 16 hónapos) legalább jelmezbe kellett dugnunk. Az ötlet adott volt, hisz aranyló fürtjeivel a család nagy része így is Kis Hercegnek becézte, már csak a megvalósítás váratott magára. Mivel idő szűkében voltam, úgy döntöttem, nem varrok, hanem vasalós szalaggal eszkábálom össze a jelmezt, hisz úgyis egyszer használatos a dolog (amúgy azóta is jól bírja, nem ment szét :-P).
Alapnak egy sötétbarna világítós cipőt kapott a lábára és egy krém színű rugdalózót. Erre készítettem sárgás/aranyos kárpit anyagból az övet, amit hátul egy gomb tartott és kék, meg piros vászon ing átszabásával készült el a kabát. Egy régi brosst kapott a nyakába (a cipzárra rögzítettem) és arany színű kartonból (hajdanában csokis papír volt) vágtam ki és tűztem fel tűzőgéppel a csillagokat a vállára. Kezébe műrózsát és ikeás kígyót kapott, meg volt egy vörös róka bábunk is, de azt nem nagyon akarta megfogni 😀
(Kardot nem kapott, ez nálunk elvi kérdés!)
Mindenki el volt ragadtatva a mini hercegünktől és bár “csak” másodikak lettünk (kb. 130-ból) egy hihetetlenül lelkes tűzoltó fiúval együtt (Szent Ferenc és társai győztek), még a Budai Polgárba is bekerült 😀 Mondanom se kell, rém büszke voltam magunkra! 🙂
(Fotó: Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia fotóalbuma)
