Kretív Ötletek Tárháza

Farsangra hangolva

Már nagyon vártam az első ovis farsangot. Móki első jelmeze (a Kis Herceg) nagyot tarolt, de mégis csak egy fércmunka volt. Most igazán adódott a lehetőség az alaposabb munkára. Sokat agyaltunk rajta, mi is legyen belőle. Mondott Ő mindent, több száz képre rábökött, hogy ez, vagy az legyen, szóval nehéz választás volt az biztos. Ráadásul sok paraméternek kellett megfelelni. Könnyen kezelhető ruha kellett, mert a farsangi bulit délelőttre tette az ovi, afféle zárt rendezvényként, tehát beadom a jelmezben de nem is lehetünk ott (emiatt a Csöpivel összeöltözős jelmezeket el is vethettük). Aztán nem lehetett túl meleg se, mert nagyon fűtenek odabent, no meg persze fontos volt a könnyű mozgás, strapabírás és jól is érezze benne magát.

Elsőként az egyik turi 100 forintos kosarában találtunk neki egy Bob mesteres kezeslábast (kertész farmer és piros-sárga kockás ing kombó). Nem vagyok híve a vett jelmeznek, de ennyiért (eredeti marks&spencer-es) ez még játszó ruhának is jó. Viszont miután haza vittük, igazán nem is érdekelte, aznap még ráadni se tudtam csak egy héttel később. Végül kölcsön adtuk egy csoporttársának, aki pont ilyesmit keresett és ott nagy örömöt okoztunk vele :-).

Ezután kezdtünk valami mást keresgélni, végül a krokodil/sárkány verzió tetszett neki a legjobban. Megterveztem, kerestem képeket, kitaláltunk sok mindent de… Bár nem volt hiába való munka, mert jövőre, vagy később esetleg Csöpinél még felhasználhatjuk az ötleteket, végül elvetettük az egészet. Sok meló lett volna és szinte semmink nem volt hozzá. Ezután jött az oroszlános projekt. Rendszeresen játssza amúgy is, hogy Ő “félelmetes oroszlán”, miért ne adjunk rá olyan jelmezt. A sörényhez bontottam fonalat egy megunt barnás-vöröses pulcsimból. Göndör is volt, jól is nézett volna ki, de ennél tovább nem jutottam. A hozzá való homokszín ruhához nem volt anyagom és venni pedig nem is nagyon szerettem volna semmit (még ilyen színű ruhái se nagyon vannak).

Mindezek után, egyik hétvégén épp “tűrtük”, hogy Móki 675. alkalommal is leápoljon minket a karácsonyra kapott orvosi táskája tartalmával, mikor összenéztünk Viharral és megállapítottuk, hogy ez jó jelmez lehetne neki.

A köpeny már 2 nap múltán ott figyelt egy fogason (első nap kiszabtam, másnap összevarrtam). Volt egy fehér lepedőm, ami a használattól a közepén már elvékonyodott/elhasadt de a széleiből tökéletesen kijött amit elterveztem. Alá pedig Apósom hozott egy készlet zöld műtős papír szettet a munkahelyéről, ezt szabtam át xl-es felnőtt méretből 92-es gyerekméretbe, szerencsére ugyan úgy varrható mint bármilyen anyag. Szabásmintának egy pólóját és egy nadrágját használtam fel, de fontos bőven ráhagyni mert ezek nem rugalmasak így nehéz belebújni. Sztetoszkóp a nyakba, néhány kötszer a zsebébe és kész is a mi kis “Doktorbácsink”. A fotón a főpróbát láthatjátok, annyira tetszett neki, hogy levenni is alig akarta, egyből ágyba parancsolt és nekiállt gyógyítgatni 🙂

A farsang csütörtökön lesz, remélem el is tudunk menni rá, mert Móki a hétvégén annyira betaknyosodott és akkorák a mandulái, hogy hét elején úgy döntöttünk itthon marad kúrálódni 🙁

Jelmezt de rögtön…

Tavaly februárban, emlékszem egy csütörtök este kitaláltuk, hogy szombaton elszaladunk egy farsangi bálba. Igen ám, de ha már megyünk, Mókit (akkor volt 16 hónapos) legalább jelmezbe kellett dugnunk. Az ötlet adott volt, hisz aranyló fürtjeivel a család nagy része így is Kis Hercegnek becézte, már csak a megvalósítás váratott magára. Mivel idő szűkében voltam, úgy döntöttem, nem varrok, hanem vasalós szalaggal eszkábálom össze a  jelmezt, hisz úgyis egyszer használatos a dolog (amúgy azóta is jól bírja, nem ment szét :-P).

Alapnak egy sötétbarna világítós cipőt kapott a lábára és egy krém színű rugdalózót. Erre készítettem sárgás/aranyos kárpit anyagból az övet, amit hátul egy gomb tartott és kék, meg piros vászon ing átszabásával készült el a kabát. Egy régi brosst kapott a nyakába (a cipzárra rögzítettem) és arany színű kartonból (hajdanában csokis papír volt) vágtam ki és tűztem fel tűzőgéppel a csillagokat a vállára. Kezébe műrózsát és ikeás kígyót kapott, meg volt egy vörös róka bábunk is, de azt nem nagyon akarta megfogni 😀

(Kardot nem kapott, ez nálunk elvi kérdés!)

Mindenki el volt ragadtatva a mini hercegünktől és bár “csak” másodikak lettünk (kb. 130-ból) egy hihetetlenül lelkes tűzoltó fiúval együtt (Szent Ferenc és társai győztek), még a Budai Polgárba is bekerült 😀 Mondanom se kell, rém büszke voltam magunkra! 🙂

P1550744-225x300

 (Fotó: Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia fotóalbuma)

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!