Kretív Ötletek Tárháza

Mikor életemben először megláttam ezt a technikát, egyből tudtam, hogy nekem találták ki. Aztán mikor egy szülinapra megkaptam az első készlet gyurmámat, repestem az örömtől, de hozzáfogni jó ideig nem mertem. Na nem a formázástól tartottam, hanem a kisütéstől féltem nagyon.

Az első alkotásom végül egy szülinapi ajándék kanál lett, bő fél évvel később. Színes alapra egy almát, meg egy nevet készítettem. Sajnos kép nem készült róla, de jól sikerült, viszont a kemény gyurmával rettenetesen megküzdöttem. A második alkotásom sógornőméknek egy sok darabos kiskanál készlet lett. Kék alapon, mindegyiken más-más színű/mintájú macskával. Na ennél a kisütése nem lett tökéletes, talán kicsit még hagynom kellett volna, mert mikor először mosták, a fehér cicát kicsit megfogta a kék alap.

Erről képet most nem tudok mutatni, de sógornőm küld majd és akkor utólag ideteszem.

Alább az idei év terméseit mutatom meg nektek. Elsőként nyár elején készítettem az óvó néniknek köszönő ajándék gyanánt egy-egy neves/mintás mokkáskanalat.

Narancssárga alapon népies motívummal díszítettem és pontozással írtam rá nevet. Jó alaposan kisütöttem, talán kezdek belejönni a dologba 😀

Aztán pedig, nyáron egy ismerősömék kölcsön adták a nyaralójukat nekünk egy hétre, ezért hálából készítettem egy készletet az egész családnak. Ezek nagyobb méretű teáskanalak, mert a gyerekek ezzel kényelmesen tudnak enni is.

Különböző színes alapokon, mindenkinek valami személyes minta és név. Remélem felismerhetőek, ha mégsem azért leírom balról jobbra: Csonginak kedvenc meséjéből Csipike az óriás törpe került a kanálra, Rékának egy Hello Kitty, Gellus Turbó csigát kért, Botinak a Hős6osból Baymax, Apa nagy motorrajongó így őt ezzel leptem meg és Anyának pedig egy szép napraforgó, mert virágot a virágnak 🙂

Szerencsére nagy sikere lett a kanalaknak, én pedig nem tudok betelni a rengeteg ötlettel amit a téma még rejteget magában.

Ha más is küzd azzal, hogy túl kemény a gyurma, én picit olajos kézzel szoktam átgyúrni. Illetve mikor vesszük, érdemes megnyomkodni és azt venni ami kicsit puhább, hogy ne kelljen annyit küzdeni. Én amúgy fimo és formi gyurmákat használok és bár nagyon jók, de szinte mind túl kemény, de sebaj majd a következő adagnál jobban figyelek erre.

Ha sikerül még alkotnom ilyesmit természetesen egy újabb posztban megosztom veletek.

A mai posztban összeszedtem minden olyan húsvéti alkotásomat, amiket eddig még nem mutattam nektek. Ezek között van dekoráció és locsoló ajándék is, sőt olyan is, ami mindkettőnek jó 🙂

Elsőként költözésünk utáni első húsvéti dekoromat mutatom, ezek szimpla színes papírból kivágott tojás formák festéssel díszítve.  A legtöbb a folyosóra került de néhányat cérnára fűztem és a konyhafüggöny vitrázsrúdjára akasztottam.

Ugyan ebben az évben locsolóajándéknak készültek az alábbi tojások (sajnos csak ez a pár darab maradt, amúgy rengeteg készült). Ilyen piros filc anyagom szerencsére nagyon sok van, a Mei tai belsejéhez is ezt használtam. Egy-egy tojáshoz duplán vágtam az anyagból, majd az egyik közepére vágtam egy cakkos szélű lyukat, ezen át kukucskálnak a csibék és nyuszik, akik sima papírból készültek. Az egészet papírragasztóval rögzítettem és tű segítségével fűztem bele cérnát. Húsvét Hétfőn ez várta a locsolókat, de előtte, a szombati családi vacsorán, ezek díszítették az asztalt néhány rügyező ágacskára felakasztva.

És végezetül egy tavaszi hangulatú ajtódísz, ezt a különleges koszorút tojástartók újrahasznosításával készítettem (neten sokfelé találkozni ezzel az ötlettel). Sajnos néhánynak már nincs meg a közepe, mert akkoriban még nem volt ragasztópisztolyom és kénytelen voltam papír ragasztóval rögzíteni, ami nem bírta úgy a strapát.

A húsvéti témához ajánlom még néhány korábbi bejegyzésemet:

Fakanálbáb húsvétra

Tojástartó újrahasznosítva

Kavicsok a locsolóknak

További ajtódíszek

Néhány évvel ezelőtti húsvétra készítettem fakanál bábokat. Vihar a Déli pályaudvaron át járt munkába és ott talált egy szimpatikus fakanálfaragót aki, ha jól emlékszem 100 Ft/db áron árult kerek, lapos, kisméretű fakanalakat. Vetettem vele mindenkinek, mert annyira beleszerettem ezekbe a cuki húsvéti figurákba, hogy eldöntöttem, a lányok is kapnak ilyet, nem csak a fiúk. 

Nézegettem az interneten sok képet hozzá, különböző orr és szem stílusokat. Azután kiválasztottam a nekem tetszőt és nekiálltam a nyuszibandának. A kerek fakanalakból nyuszifiúk és lányok készültek. A pároknak egyforma színűre festettem őket. A képen középen a Sógornőmnek és a Férjének készült nyuszipárost láthatjátok. A többi is ugyan így nézett ki, csak más-más színekben. Sajnos nincs mindegyikről képem, de volt barna, szürke és sárgás árnyalatú is. Először a fakanalakat festettem le sima temperával, aztán ugyan azzal a színnel készítettem füleket papírból, amiknek rózsaszín közepeket festettem. Az egyiket mindig cukin lekonyulóra csináltam 🙂 . Mikor megszáradtak, megfestettem az arcokat, a hajakat és felragasztottam a füleket és a masnikat ragasztópisztollyal. Volt itthon is néhány kevésbé praktikus, sose használt fakanalam, azokat is befogtam. A barna nyuszi eredetileg valami villa féle volt fából, de kivágtam a középső ágát és úgy festettem belőle nyuszit Apukámnak. A Csibe pedig Édesanyámnak készült, mert ő mindig így becézett engem kiskoromban (na jó néha még ma is bár már inkább vagyok tyúkanyó 😀 )

Az alábbi képen az akkori terített asztalt láthatjátok, mindenkinek a tányérján ott figyelt a nyuszija. Mókinak pedig egy Kockás fülű nyulat készítettem, a kép alján az is látszik. De sajnos eláztattuk így már nincs meg 🙁

 Egy néhány évvel ezelőtti húsvétkor mi vettük a hatalmas mennyiségű tojást a nagycsalád számára, mert a mi zöldségesünknél jó kis akció volt. A tojásokat aztán dobozoltuk, de nyakunkon maradt egy nagy adag szögletes tojástartó lap. Elkezdtem nézegetni a netet és az egyik honlapon (azt hiszem a Minta Mókuson) megakadt a szemem egy újrahasznosított locsolóajándékon. Mindig is jobb szerettem magam készíteni az ilyesmit, így születtek hát az alábbi tartók.

A kakasos kép amit a Minta Mókuson láttam megihletett, így készült a csibe és a nyuszi is. Első és legnehezebb feladat a megfelelő darabolás volt. Figyelni kellett, hogy elég magas perem legyen a hátulján, ami meg bírja tartani a tojást. Persze lehetett volna főtt, fújt vagy kinder tojás is, de nekünk ebben az évben elég szűkös keretünk volt és ez a csokitojás olcsóbbra jött ki még a rendes tojásnál is. Miután kivágtam, lefestettem az alapokat és a kiegészítőket is külön-külön. Ragasztópisztollyal rögzítettem mindent, és gyöngyből kaptak szemeket. A képeken sajnos nem látszik de a nyusziknak fehér vattapamacs farkincájuk is volt, a csibéknek pedig később tollpihét tettem a fejükre, hogy ne látszódjon az a lyuk. A tartók formájából adódó lyukakat szerencsére a lábaikkal el lehetett takarni. A fiúknak tetszett és állítólag a csoki is ehető volt 🙂

Sajnos nem készült róla kép, de Viharnak csináltam egy sünit is, zöld gyöngy szemekkel. Neki pici papír kúpra tettem az orrát, hogy a fejformája jó legyen és fekete gyöngy volt az orra. Nagyon cukira sikerült.